Bűnsegédként követték el a csalást

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa a bűncselekmény Btk. szerinti minősítését pontosította és a tényállás alapján megállapította, hogy a vádlottak a vagyon elleni csalás bűncselekményét nem tettesként, hanem bűnsegédként követték el. Ezért a bíróság I.r. vádlott szabadságvesztés büntetését 4 év 6 hónapra, II.r. vádlott börtönbüntetését 5 évre, III.r. vádlott börtönbüntetését 6 évre enyhítette. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, megalapozott tényállást állapított meg és helyesen vonta le a bűnösségre vonatkozó következtetést. Az viszont kétségtelen, hogy voltak olyan személyek a cselekmény elkövetése során, akiknek a személyét nem sikerült felderíteni. Az ítélőtábla egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2017 júniusában N. D.-C. I.r. vádlottat csalás bűntette, pénzmosás bűntette, közokirat hamisítás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte és 6 évre kutasította Magyarország területéről. A. I-I. II.r. vádlottat csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte és 6 évre kiutasította Magyarország területéről. P. D. G. III.r. vádlottat csalás bűntette folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 7 év börtönbüntetésre ítélte és 7 évre kiutasította Magyarország területéről. A vádlottaknak, az egyházkerületnek 283 millió, a NÉBIH-nek 10,8 millió, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháznak pedig 8,9 millió forint kártérítést kell fizetniük. Emellett több mint 4 millió forint bűnügyi költség mellett 18 millió forint eljárási illetéket is meg kell téríteniük a magyar államnak. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a három romániai vádlott 2014-ben 515 millió forintot csalt ki a Tiszántúli Református Egyházkerülettől, de megkárosították a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és a miskolci kórházat is. A vádlottak és bűntársaik 2014 januárja és márciusa között több nagyobb projektben a kivitelező képviselőinek adták ki magukat, és arról tájékoztatták a megrendelőket telefonon vagy emailben, hogy a kivitelező bankszámlaszáma megváltozott. A kiszámlázott szolgáltatási díjakat erre az „új” számlaszámra kérték. Hamis okmányokkal alapított cégek nevében tucatnyi számlát hoztak létre, a beérkezett összegeket pedig cseh, és szlovák bankszámlákra utalták tovább. Az egyházkerület kára részben megtérült, a cseh számlán ugyanis sikerült lefoglalni 118 millió forintot. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháztól 9 millió forintot, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól csaknem 11 millió forintot csaltak ki. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.-nél a GYEMSZI képviselőjeként jelentkeztek be, és csaknem 8 millió forintot sikerült átutaltatniuk. Ez utóbbi megtérült. Hajdúböszörményben egy önkormányzati beruházás kivitelezője nevében küldtek levelet, a pénzügyi munkatárs azonban telefonon hívta a valódi kivitelezőt, a csaknem 30 millió forintot az önkormányzat így nem utalta el. A Vértesi Erőmű Zrt-től 60 millió forintot próbáltak kicsalni, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-nél pedig egy 229 millió forintos előleg kifizetését próbálták elérni, de a megrendelő itt is leellenőrizte az információkat.