A 2003. július 1-jétől működő ítélőtáblák felállítása lehetővé teszi a járásbíróságok és a törvényszékek közötti célszerűbb munkamegosztást, a Kúria pedig ítélkezési munkaterhének csökkenésével - maradéktalanul elláthatja a bírósági jogalkalmazás egységesítésével kapcsolatos alkotmányos feladatait.
A Kúria és a törvényszékek között létrejött ítélőtáblák ennek megfelelően elsőfokú hatáskört nem gyakorolnak, kizárólag a területükön működő törvényszékek jogorvoslati fórumaként működnek, valamint eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblák részletes feladat- és hatáskörét a büntető és a polgári eljárásra tartozó ügyekben az eljárási törvények tartalmazzák.
ILLETÉKESSÉG
A Debreceni Ítélőtábla illetékessége Hajdú-Bihar Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, Heves Megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye területére terjed ki.
BÜNTETŐ KOLLÉGIUM
A Debreceni Ítélőtábla jár el:
a törvény szerint 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények,
az állam elleni bűncselekmények,
az emberiség elleni bűncselekmények,
az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, az életveszélyt (halált) okozó testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje, az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények,
a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
visszaélés minősített adattal,
a hivatali bűncselekmények, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények,
a terrorcselekmény, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
a bűnszervezetben részvétel,
visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, a bennfentes értékpapír-kereskedelem, a tőkebefektetési csalás, a piramisjáték szervezése, a pénzmosás,
a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszély-okozás és közérdekű üzem működésének megzavarása,
a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény,
a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság,
a különösen nagy, illetőleg különösen jelentős kárt okozó készpénz helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés,
a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás és sikkasztás,
a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó csalás,
a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés,
a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés,
a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás és kifosztás,
a különösen nagy, illetőleg különösen jelentős kárt okozó rongálás,
a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság,
a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt az illetékességi területén indult eljárásokban. (Be.16.§ (1) bekezdés a)-h) pont)
EGYÉB FELADATOK
A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés tárgyában a törvényszék egyesbírája által hozott határozat elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el.
A vádirat benyújtása után elrendelt, fenntartott, egy évet meghaladó előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama az egy évet meghaladja, az ítélőtábla az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.
A büntető eljárásban hozott jogerős határozat elleni perújítás megengedhetőségének kérdésében első fokon a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a perújítási indítvány az illetékességi területen működő törvényszék, mint elsőfokú bíróság által meghozott határozatra vonatkozik.
A bíróság kizárása, más bíróság kijelölése tárgyában a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a területén működő törvényszék elnökével, elnökhelyettesével kapcsolatban a Be. 21.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel vagy ha a törvényszéknek nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik.
POLGÁRI KOLLÉGIUM
A Debreceni Ítélőtábla jár el:
1. Azokban a peres ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyek első fokon a Pp. 20. §-ának (1) bekezdése alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak.
A Pp. 20. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának az értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve:
aa) a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
ab) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,
ac) a közérdekből indított perek,
ad) a jogi személy alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
ae) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
af) a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
ag) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
ah) a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek,
2. Azokban a peren kívüli ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyeket a törvényszék mint elsőfokú bíróság hozott:
a) cégbejegyzési, -módosítási, -törvényességi ügyekben,
b) csőd- és felszámolási ügyekben hozott határozatok felülvizsgálata során,
c) a vagyonrendezési eljárásokban, ha a hivatalból törlési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyon kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa;
d) a helyi önkormányzatok ellen kezdeményezett adósságrendezési eljárások,
társadalmi szervezetek– alapítványok bejegyzési ügyeiben,
e) a másodfokú eljárásban hozott olyan végzések elleni fellebbezések esetén, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzések elleni fellebbezések esetén.
f) váltóperek – értékhatártól függetlenül –
3. Az ítélőtábla jár el a Pp. 17. §-ának (2) bekezdése esetében a bírák kizárása, valamint a Pp. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljáró bíróság kijelölése tárgyában.
A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróság kijelöléséről az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén, a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék kijelölhető.
A bíróság kizárása, más bíróság kijelölése tárgyában a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a területén működő törvényszék elnökével, elnökhelyettesével kapcsolatban a Pp. 12. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel vagy ha a törvényszéknek nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik.
A kizárás kérdésében akkor is a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a kizárás iránti bejelentés a területén működő törvényszékre, mint másodfokú bíróságra és a közigazgatási és munkaügyi bíróságra vonatkozik.
EGYÉB FELADATOK
A törvényszék által – hatáskörében hozott – perújítási indítványt elutasító végzés elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el.
MUNKAÜGYI KOLLÉGIUM
A Debreceni Ítélőtábla jár el:
Azokban a munkaügyi perekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyek első fokon a 2020. március 31. napjáig a Pp. 20. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartoztak
Azokban a munkaügyi perekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyek első fokon a 2020. április 1. napját követően Pp. 20. § (2) bekezdése alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak
A munkaügyi per meghatározása
az Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyokból származó perek;
a felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben a munkavállaló a felszámoló által vitatott, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos munkajogi igényen alapuló pénzkövetelése
a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből, kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó perek.
a 2011. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó ügyészek és ügyészségi alkalmazottak szolgálati jogviszonyából származó perek;
a 2011. évi CLXII. törvény hatálya alá sorolható bírói szolgálati jogviszonyból származó perek;
az 1997. évi LXVIII. törvény hatálya alá tartozó igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyából származó perek;
a Kjt. hatálya alá sorolható közalkalmazotti jogviszonyból származó perek;
a szakképesítés megszerzése érdekében kötött tanulószerződés alapján a gyakorlati képzésben való részvétellel kapcsolatban a tanuló és a foglalkoztató szervezet közötti vita (a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. 52. §);
a közérdekű munkára ítélt munkavégzésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek tárgyában kialakult, és az elítélt, valamint az őt foglalkoztató közötti vita (MK 71. számú állásfoglalás);
a közfoglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos jogviták a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján;
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján kötött hallgatói munkaszerződésekből eredő jogviták;
a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján kötött munkaszerződésekből fakadó jogviták;
a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonyból eredő jogviták.
Adhéziós perek
Munkaügyi per csak a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő, az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresettel kapcsolható össze. Abban az esetben, ha pertársaság vagy keresethalmazat lenne, amennyiben
a törvényszék hatáskörébe tartozó valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem nem munkaügyi perre tartozik, vagy
valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem járásbíróság hatáskörébe tartozik,
a pert a munkaügyi perben eljáró tanács bírálja el, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett. (Pp.513. § (1) bekezdés)