A 2003. július 1-jétől működő ítélőtáblák felállítása lehetővé teszi a járásbíróságok és a törvényszékek közötti célszerűbb munkamegosztást, a Kúria pedig ítélkezési munkaterhének csökkenésével - maradéktalanul elláthatja a bírósági jogalkalmazás egységesítésével kapcsolatos alkotmányos feladatait.
A Kúria és a törvényszékek között létrejött ítélőtáblák ennek megfelelően elsőfokú hatáskört nem gyakorolnak, kizárólag a területükön működő törvényszékek jogorvoslati fórumaként működnek, valamint eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblák részletes feladat- és hatáskörét a büntető és a polgári eljárásra tartozó ügyekben az eljárási törvények tartalmazzák.
BÜNTETŐ KOLLÉGIUM
A Debreceni Ítélőtábla jár el:
- a törvény szerint 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények,
- az állam elleni bűncselekmények,
- az emberiség elleni bűncselekmények,
- az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, az életveszélyt (halált) okozó testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje, az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények,
- a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
- visszaélés minősített adattal,
- a hivatali bűncselekmények, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények,
- a terrorcselekmény, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
- a bűnszervezetben részvétel,
- visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, a bennfentes értékpapír-kereskedelem, a tőkebefektetési csalás, a piramisjáték szervezése, a pénzmosás,
- a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszély-okozás és közérdekű üzem működésének megzavarása,
- a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény,
- a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
- a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság,
- a különösen nagy, illetőleg különösen jelentős kárt okozó készpénz helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés,
- a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás és sikkasztás,
- a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó csalás,
- a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés,
- a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés,
- a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás és kifosztás,
- a különösen nagy, illetőleg különösen jelentős kárt okozó rongálás,
- a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság,
- a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt az illetékességi területén indult eljárásokban. (Be.16.§ (1) bekezdés a)-h) pont)
EGYÉB FELADATOK
A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés tárgyában a törvényszék egyesbírája által hozott határozat elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el.
A vádirat benyújtása után elrendelt, fenntartott, egy évet meghaladó előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama az egy évet meghaladja, az ítélőtábla az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.
A büntető eljárásban hozott jogerős határozat elleni perújítás megengedhetőségének kérdésében első fokon a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a perújítási indítvány az illetékességi területen működő törvényszék, mint elsőfokú bíróság által meghozott határozatra vonatkozik.
A bíróság kizárása, más bíróság kijelölése tárgyában a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a területén működő törvényszék elnökével, elnökhelyettesével kapcsolatban a Be. 21.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel vagy ha a törvényszéknek nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik.
POLGÁRI KOLLÉGIUM
A Debreceni Ítélőtábla jár el:
1. Azokban a peres ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyek első fokon a Pp. 23. § (1) bekezdés a)-n) pont alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak:
a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg,
b) azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak,
c) a szerzői és a szomszédos jogi perek – ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek és a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek,
d) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek,
e) a cégekkel kapcsolatos perek közül:
- a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,
- a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek,
- a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek,
- a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
- a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá
- a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek,
f) a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül:
- az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek,
- az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg,
h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
i) sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet),
j) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)-(6) bek.] indított perek,
k) azok a megállapításra irányuló (123. §) perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke – ha a marasztalás kérhető lenne – meghaladná az a.) pontban meghatározott értéket,
l) a Pp. 2. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek,
m) az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek,
n) azok a perek, amelyeket törvény a törvényszék hatáskörébe utal.
2. Azokban a peren kívüli ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyeket a törvényszék mint elsőfokú bíróság hozott:
a) cégbejegyzési, -módosítási, -törvényességi ügyekben,
b) csőd- és felszámolási ügyekben hozott határozatok felülvizsgálata során,
c) a vagyonrendezési eljárásokban, ha a hivatalból törlési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyon kerül elő, melynek a törölt cég volt a tulajdonosa;
d) a helyi önkormányzatok ellen kezdeményezett adósságrendezési eljárások,
társadalmi szervezetek– alapítványok bejegyzési ügyeiben,
e) a másodfokú eljárásban hozott olyan végzések elleni fellebbezések esetén, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzések elleni fellebbezések esetén.
3. Az ítélőtábla jár el a Pp. 18. § (2) bekezdés esetében a bírák kizárása, valamint a 45. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljáró bíróság kijelölése tárgyában.
A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróság kijelöléséről az ítélőtábla határoz, ha a hatásköri összeütközés a területén működő törvényszék és járásbíróság, járásbíróság és közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve törvényszék és közigazgatási és munkaügyi bíróság között, avagy az illetékességi összeütközés a területén lévő törvényszékek vagy a területén működő különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között merült fel, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el.
A Debreceni Ítélőtábla határoz a kijelölés kérdésében akkor is, ha az illetékességi területéhez tartozó valamennyi megye összes járásbíróságának kizártsága miatt kell más bíróságot kijelölni.
A bíróság kizárása, más bíróság kijelölése tárgyában a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a területén működő törvényszék elnökével, elnökhelyettesével kapcsolatban a Pp. 13.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel vagy ha a törvényszéknek nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik.
A kizárás kérdésében akkor is a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a kizárás iránti bejelentés a területén működő törvényszékre, mint másodfokú bíróságra és a közigazgatási és munkaügyi bíróságra vonatkozik.
EGYÉB FELADATOK
A törvényszék által – hatáskörében hozott – perújítási indítványt elutasító végzés elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el.
ILLETÉKESSÉG
A Debreceni Ítélőtábla illetékessége Hajdú-Bihar Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, Heves Megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye területére terjed ki.