A 2003. július 1-jétől működő ítélőtáblák felállítása lehetővé teszi a járásbíróságok és a törvényszékek közötti célszerűbb munkamegosztást, a Kúria pedig ítélkezési munkaterhének csökkenésével - maradéktalanul elláthatja a bírósági jogalkalmazás egységesítésével kapcsolatos alkotmányos feladatait.

A Kúria és a törvényszékek között létrejött ítélőtáblák ennek megfelelően elsőfokú hatáskört nem gyakorolnak, kizárólag a területükön működő törvényszékek jogorvoslati fórumaként működnek, valamint eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblák részletes feladat- és hatáskörét a büntető és a polgári eljárásra tartozó ügyekben az eljárási törvények tartalmazzák.

 

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM

A Debreceni Ítélőtábla jár el:

• a törvény szerint 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények,
• az állam elleni bűncselekmények,
• az emberiség elleni bűncselekmények,
• az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, az életveszélyt (halált) okozó testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje, az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények,
• a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
• visszaélés minősített adattal,
• a hivatali bűncselekmények, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a fogolyzendülés, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények,
• a terrorcselekmény, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
• a bűnszervezetben részvétel,
• visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, a bennfentes értékpapír-kereskedelem, a tőkebefektetési csalás, a piramisjáték szervezése, a pénzmosás,
• a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszély-okozás és közérdekű üzem működésének megzavarása,
• a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény,
• a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
• a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság,
• a különösen nagy, illetőleg különösen jelentős kárt okozó készpénz helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés,
• a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás és sikkasztás,
• a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős kárt okozó csalás,
• a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés,
• a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés,
• a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás és kifosztás,
• a különösen nagy, illetőleg különösen jelentős kárt okozó rongálás,
• a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság,
• a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt az illetékességi területén indult eljárásokban. (Be.16.§ (1) bekezdés a)-h) pont)

EGYÉB FELADATOK

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés tárgyában a törvényszék egyesbírája által hozott határozat elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el.

A vádirat benyújtása után elrendelt, fenntartott, egy évet meghaladó előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama az egy évet meghaladja, az ítélőtábla az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.

A büntető eljárásban hozott jogerős határozat elleni perújítás megengedhetőségének kérdésében első fokon a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a perújítási indítvány az illetékességi területen működő törvényszék, mint elsőfokú bíróság által meghozott határozatra vonatkozik.

A bíróság kizárása, más bíróság kijelölése tárgyában a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a területén működő törvényszék elnökével, elnökhelyettesével kapcsolatban a Be. 21.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel vagy ha a törvényszéknek nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik.

 

POLGÁRI KOLLÉGIUM

A Debreceni Ítélőtábla jár el:

1. Azokban a peres ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyek első fokon a Pp. 23. § (1) bekezdés a)-n) pont alapján a törvényszék hatáskörébe tartoznak:

a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg,

b) azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak,

c) a szerzői és a szomszédos jogi perek – ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek és a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek,

d) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek,

e) a cégekkel kapcsolatos perek közül:

• a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,
• a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek,
• a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek,
• a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
• a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá
• a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek,

f) a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül:

• az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek,
• az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek,

g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg,

h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,

i) sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet),

j) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)-(6) bek.] indított perek,

k) azok a megállapításra irányuló (123. §) perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke – ha a marasztalás kérhető lenne – meghaladná az a.) pontban meghatározott értéket,

l) a Pp. 2. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek,

m) az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek,

n) azok a perek, amelyeket törvény a törvényszék hatáskörébe utal.

2. Azokban a peren kívüli ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések kapcsán, amelyeket a törvényszék mint elsőfokú bíróság hozott:

a) cégbejegyzési, -módosítási, -törvényességi ügyekben,

b) csőd- és felszámolási ügyekben hozott határozatok felülvizsgálata során,

c) a vagyonrendezési eljárásokban, ha a hivatalból törlési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyon kerül elő, melynek a törölt cég volt a tulajdonosa;

d) a helyi önkormányzatok ellen kezdeményezett adósságrendezési eljárások,
társadalmi szervezetek– alapítványok bejegyzési ügyeiben,

e) a másodfokú eljárásban hozott olyan végzések elleni fellebbezések esetén, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzések elleni fellebbezések esetén.

3. Az ítélőtábla jár el a Pp. 18. § (2) bekezdés esetében a bírák kizárása, valamint a 45. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljáró bíróság kijelölése tárgyában.

A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróság kijelöléséről az ítélőtábla határoz, ha a hatásköri összeütközés a területén működő törvényszék és járásbíróság, járásbíróság és közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve törvényszék és közigazgatási és munkaügyi bíróság között, avagy az illetékességi összeütközés a területén lévő törvényszékek vagy a területén működő különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között merült fel, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el.

A Debreceni Ítélőtábla határoz a kijelölés kérdésében akkor is, ha az illetékességi területéhez tartozó valamennyi megye összes járásbíróságának kizártsága miatt kell más bíróságot kijelölni.

A bíróság kizárása, más bíróság kijelölése tárgyában a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a területén működő törvényszék elnökével, elnökhelyettesével kapcsolatban a Pp. 13.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel vagy ha a törvényszéknek nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik.

A kizárás kérdésében akkor is a Debreceni Ítélőtábla határoz, ha a kizárás iránti bejelentés a területén működő törvényszékre, mint másodfokú bíróságra és a közigazgatási és munkaügyi bíróságra vonatkozik.

EGYÉB FELADATOK

A törvényszék által – hatáskörében hozott – perújítási indítványt elutasító végzés elleni fellebbezést az ítélőtábla bírálja el.

 

ILLETÉKESSÉG

A Debreceni Ítélőtábla illetékessége Hajdú-Bihar Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, Heves Megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye területére terjed ki.